Hasznos infók a nyuszikról

Kint vagy bent ?

A nyúl vásárlása előtt el kell döntenünk, hogy hol is fogjuk tartani házi kedvencünket.
 
Ha kertes házról van szó én mindenképpen javaslom a kinti tartást akár két épület között, szín alatt. Ha nyulunk számára megfelelő helyet és ketrecet választunk nem kell féltenünk az időjárástól és ezzel nem csak a kis kedvencünknek teszünk jót hanem a magunknak és a család többi tagjának akik esetleg nem annyira ragaszkodnak a nyuszikhoz.
 
ketrec.jpg
A kinti tartásnál oda kell figyelni, hogy a környezeti hatásoknak ne legyen kitéve védett száraz árnyékos helyen legyen elhelyezve a ketrec. Másik fontos szempont a ketrecnél a szökésbiztosság. Ha kifutóval rendelkezik a ketrec figyelembe kell venni ,hogy a törpenyúl az üregi nyúl rokona, szívesen ás és bármelyik óvatlan pillanatban kereket oldhat.
A ketrec minimum 0,5 négyzetméter nagyságú legyen, ha ennél nagyobb annál jobb, ezzel nagyobb mozgásteret tudunk biztosítani a nyulunk számára. A ketrec belmagasságát is figyelembe kell vennünk, nagy erőszeretettel ágaskodnak, és nézelődnek a nyuszik. Ez fajtától függ , a 40cm-50 cm –es belmagasság optimálisnak bizonyult a törpenyulak számára.
 
A ketrec fontos tartozéka közé sorolható :
- Az itatóami lehet szopókás önitató vagy akár egy egyszerű kerámia tál. Sajnos az önitatók használata során sok hátrányát láttam felfedezni.
- az önitató télen 0 C – alatt rögtön befagy és nem jutnak vízhez az állatok.
- sok rossz minőségi szopókás itató van forgalomban ami egy idő után el kezdd csöpögni a kupak nem jól szigetel és szépen lassan kifolyik belőle a víz ami eláztatja az almot.
- Műanyagból van és tudjuk a nyulak a rágcsálók, nálam nem egy esetben volt , hogy a nyuszi kirágta az itatót és a víz egyszerűen elfojt belőle.
 
rabbit-itato.jpgAzonban ha jó minőségi önitatót veszünk és a nyulunkat olyan helyen tarjuk ahol a hőmérséklet nem csökken 0 C alá akkor tökéletesen megfelel.
A másik itató amit említettem a kerámia tálak, itt fontos az hogy a nyúl ne tudja megfogni és dobálni valamint szétrágni. Ma már kisállat kereskedőknél kaphatók a fém tálak amik felakaszthatók a ketrec falára. Mivel ezek az itatók nyílt víztükrüsek minden nap minimum egyszer ki kell takarítani és cserélni a nyulak vizét. Azonban ez az itatás sokkal természetesebb a nyulak számára mint a szopókás .
 
            Ha átvoltunk egy nyílt víztükrös itatóról szopókás itatóra és még a nyuszink nem találkozott ilyenfajta itatóval nem biztos, hogy rögtön tudja használni, azonban a friss tiszta víz elengedhetetlen a nyulak számára főleg ha csak száraz nyúl tápon és lucerna - fűszénán tartjuk.  Ilyenkor én az alábbit szoktam csinálni: A nyílt víztükrös itató felé elhelyezem a szopókás önitatót teljesen megtöltve azonban az alatta lévő itatóban kevés vizet teszek hogy az a nap folyamán biztos hogy ne legyen elég a nyuszi számára. Nagyon előnyös a szopókás itatóknál a ml-es beosztás így tudom , hogy a nyuszim mennyi vizet fogyaszt. A nyúl mikor megy inni akkor akarata ellenére is hozzáér a szopókához amiből egy –egy csepp víz kicseppen , így magától rájön arra hogy abból hogy is lehet inni. Azonban figyelembe kell venni , hogy a nyulak szívesebben isznak a nyílt víztükrös itatókból, így ha már észrevettük hogy a nyuszik használni tudja a szopókás itatót az alatta lévő vizes tálkát ki kell venni tőle.
 
itato.jpg
Etető : a szemes takarmány etetéséhez teljesen megfelel a már fent említett kerámia tálka vagy a ketrece felakasztható fém tálak.
A szálas takarmányok etetésére lehet kapni kimondottan törpenyulak számára kapható szénarácsot ami a célnak teljes mértékben megfelel, azonban aki erre nem szívesen költ egyszerűen be lehet helyezni a nyúl ketrecébe egy első tiszta sarokba ( általában a nyuszik valamely hátsó sarkot szokták kiválasztani maguknak) vagy a ketrec tetejére helyezni és onnan a nyúl behúzgálja magának. A szálas takarmány ketrecbe helyezése annyiban előnytelen hogy azt a nyúl gyorsan széttúrhatja, és ürülékkel szennyeződik, amit már nem fogyaszt el így sok megy pocsékba.
 
 
 
- Búvókaa nyúlnak kell egy olyan kis hely , házikó ahova el tud bújni ha veszélyeztetve érzi magát. Ez jóval kisebb mint a ketrec . Ezt otthon mi magunk is elkészíthetjük egy kis barkácsolás során, de kereskedésekben is lehet már kapni igen sokfélét és tetszetőst.
 
-AlomanyagLehet forgács vagy szalma. A forgácsnál ügyelni kell ha nem kereskedésekből szerezzük be ,hogy ne legyen benne apró szemű fűrészpor mert ez a nyulunk légzőszervi megbetegedéséhez is vezethet. Kereskedésekbe már illatosítottat is lehet kapni amit főként a lakásban tartott nyulaknál lehet hasznos.
A szalma azok számára hozzáférhető akinek van a ismeretségben mezőgazdasággal, állattartással foglalkozó személy meglátásom szerint a szalma ugyan úgy megfelel a célnak mint a forgács sőt még jobbnak is tartom abból a szempontból hogy a nyúl tud benne turkálni a magas rosttartalmú szalmából eszegetni . Én télen mindkettőt használom. Alulra helyezek egy réteg kb. 3-4 cm faforgácsot főleg a belső sarkokba ahová a nyúl ürít és a tetejére a szalmát jó vastagon. Ez azoknál a ketreceknél alkalmazható jól ahol teli padlós megoldás van. A faforgács jobban felszívja a vizeletet a felette lévő szalma pedig szárazon marad és szigetel a téli éjszakákon.
A nyulak takarítása mindig rendszeres legyen, de legalább heti egyszer ki kell őket takarítani és nem csak a betegségek elkerülése végett, hanem hogy biztosítsuk házi kedvencünk száma a megfelelő komfortérzetet.
 
Takarmányok/etetés :Ha bemegyünk egy kisállat kereskedésbe nagyon sokféle takarmányt találhatunk rágcsálók, nyulak számára. A hagyományos hízó nyúltáptól kezdve a vitaminosig, az olcsótól a drágáig a jutalomfalatokig ezer féle van. Én egyszerű hízó nyúltápot szerzek be táp takarmány boltból . Ezek már vitaminosak. Ha hozzájutok egy kis kukoricához zabhoz búzához vagy árpához keverni szoktam a hízó nyúltáppal. Emellett kapnak réti vagy lucerna szénát. Friss almát , salátát, répát, krumpli héjat aminek nagyon tudnak örülni.
És egy kicsit a mennyiségekről. Nem látom értelmét most itt fejtegetni melyik takarmánynak mekkora a felhasználható energia , fehérje stb. értéke. Itt most nem erről van szó de, hogy egy kicsit képbe legyünk teljes értékű nyúltápból testsúly kg-onként 30-40 grammot számolhatunk ez törpenyulak esetében 30-80 gramm között, változik naponta ezt széna és más gyümölcsök adásával, egészíthetünk ki. Azt hogy mennyit eszik meg ebből a valójában a nyulunk ki kell tapasztalni . Emellett friss tiszta víznek mindig kell lennie a nyulunk előtt .
A szabályos napi ritmus kialakításához fontos hogy mindig egy időben történjen az etetés. Ezt mindenki a saját napi rendjéhez alakíthatja a kifejlett nyulaknál elég a napi 1x-i etetés. Vemhes és növendék nyulaknál napi 2x etetek. Figyelembe kell venni hogy a nyúl éjjel aktívabbak és így ez időszakban fogyasztják a legtöbb táplálékot ezért az esti etetés célszerű.

Betegségek

 Ami ellen oltjuk a nyulakat:

Myxomatosis a nyulak járványos betegsége, ami 1952-ben jelent meg Európában. A Myxomatosisvírus csak a nyulak között terjed. A kórokozó természetes rezervoárjai maguk a vadnyulak. Emellett istállókban, eszközökön több hónapon keresztül életben marad.

Myxomatózisra jellemző tünet a bőr alatti szövet ödémája, ezeket nevezzük Myxomának. A betegség lezajlása atipikus formában is előfordulhat.

Vérszívó rovarok, kiváltképpen a szúnyogok és bolhák a vírus köztigazdái. Kontaktfertőzés a beteg és az egészséges nyulak között vagy a vírussal szennyezett zöldeleség, legyek, eszközök lehetnek az átoltás hátterében.

 

RHD (= Rabbit Hemorrhagic Disease/ Nyulak vérzéses betegsége)

Az RHD szintén vírus okozta megbetegedés. A beteg állatok az ürülékkel együtt szórják szét a környezetben a kórokozót, ahol akár 7 hónapon keresztül is életben maradnak. Az RHD-ra tipikus tünet a hirtelen elhullás (perakut forma) bármiféle betegségre utaló jel nélkül, azonban legtöbbször az akut formája fordul elő. Ilyen esetben az első betegségre utaló jelek után 2-3 nappal következik be a halál.

Az oltatlan felnőtt egyedek szinte mindegyike elpusztul megbetegedés esetén. A 4-6 hetes fiatal állatok csak ritkán pusztulnak el. Ezek az állatok lesznek a kórokozóval való érintkezés után a vírusürítő.

A kórokozó terjedése egyrészt beteg vagy fertőzött állattal történő közvetlen érintkezés útján terjed, másrészt ürülék, vizelet, nyál, orr-, szemváladék is tartalmazza a vírust. Előfordulhat fedeztetés alkalmával, állatvásáron illetve kiállításon a fertőződés. Indirekt fertőződés vírussal szennyezett takarmánnyal, öltözékkel, eszközökkel következhet be. Nagyrészt az emésztőtraktuson keresztül jut be a kórokozó a szervezetbe, de cseppfertőzéssel szintén (légutakon keresztül) szintén megvalósulhat.

Az általános higiénia szabályok mellett a védőoltás jelenti a legfontosabb és legbiztosabb megelőző intézkedést. Az időbeni és rendszeresen vezetett oltások megfelelő biztonságot nyújtanak az RHD-val szemben. Az inaktivált oltóanyaggal mind a törpenyulak, mind a vemhes nyulak olthatók.

A fertőzésveszélyes területeken a fiatal állat oltása független az anyanyúl tejének ellenanyag tartalmától, ezért a nyulakat 4-6 héttől már olthatjuk. Egy ismétlés 3-4 hét múlva szintén ajánlott. A kevésbé fertőzött területeken elegendő a kisnyulakat 8-12 hetesen beoltani. Az immunizálást évente meg kell ismételni. A preventív (megelőző) kezelésben az egész állománynak részesülnie kell.